A séta jótékony hatásai az agyra
Egyre több kutatás támasztja alá, hogy a rendszeres séta nemcsak a fizikai egészségünkre van jótékony hatással, hanem az agyműködésünkre is. Számos tanulmány szerint a séta közben javul a kognitív teljesítményünk, növekszik a kreativitásunk és koncentrációs képességünk. De mi is történik pontosan az agyunkban, amikor sétálunk?
A séta alatt számos fiziológiai változás megy végbe a szervezetünkben. Megemelkedik a pulzusszám, gyorsabb lesz a légzés, és nő a testünk hőmérséklete is. Ezek a változások hatással vannak az agyműködésre is. Amikor sétálunk, a vérkeringés felgyorsul, ami több oxigént és tápanyagot juttat az agysejtekhez. Ez javítja az agyi anyagcserét, és elősegíti a neuronok közötti kommunikációt.
Emellett a séta során az agy egy speciális, ún. alapállapoti hálózat (default mode network) aktiválódik. Ez az agyi hálózat felelős a belső gondolkodásért, az önreflexióért és a kreatív gondolkodásért. Amikor sétálunk, az agy kevésbé van lekötve a külső ingerek feldolgozásával, így több energiát tud fordítani a belső mentális folyamatokra. Ez az oka annak, hogy sok embernek éppen séta közben jutnak az eszébe a legjobb ötletek vagy megoldások.
A séta hatása a kreativitásra
A séta és a kreativitás közötti kapcsolatot számos tanulmány is igazolta. Egy 2014-es kísérletben például arra kérték a résztvevőket, hogy végezzenek el egy kreatív feladatot, majd ismételjék meg azt séta közben. Az eredmények azt mutatták, hogy a sétálás közben a résztvevők 60 százalékkal kreatívabb megoldásokat adtak, mint ülve.
Ennek oka, hogy a séta alatt az agy alapállapoti hálózata aktívabbá válik, ami elősegíti a divergens gondolkodást. A divergens gondolkodás az egyik legfontosabb összetevője a kreativitásnak, mivel lehetővé teszi, hogy új, szokatlan kapcsolatokat, ötleteket és megoldásokat találjunk.
Emellett a séta javítja a hangulatunkat és csökkenti a stresszt, ami szintén jótékonyan hat a kreativitásra. A pozitív hangulat és az alacsonyabb stressz-szint felszabadítja az agy kapacitását, így több erőforrás áll rendelkezésre a kreatív gondolkodáshoz.
A séta hatása a memóriára és a koncentrációra
Nem csak a kreativitásra, hanem a memóriára és a koncentrációs képességre is jótékony hatással van a séta. Számos tanulmány igazolta, hogy a rendszeres testmozgás – beleértve a sétát is – javítja a memória működését és növeli a koncentrációs képességet.
Ennek oka, hogy a séta során megemelkedik az agy vérellátása, ami több oxigént és tápanyagot juttat az agysejtekhez. Ez elősegíti az idegsejtek közötti kommunikációt, és hozzájárul az új kapcsolatok, illetve az úgynevezett "agyi plaszticitás" kialakulásához. Az agyi plaszticitás pedig elengedhetetlen a memória és a tanulás folyamataihoz.
Emellett a séta csökkenti a stressz-szintet is, ami szintén javítja a memória működését. A stressz ugyanis negatív hatással van a hippokampuszra, ami a memória egyik legfontosabb agyi régiója. A rendszeres séta csökkenti a stressz-hormonok, például a kortizol szintjét, ezáltal védve a hippokampuszt.
Egy 2013-as tanulmány például azt találta, hogy a rendszeres sétázók jobban teljesítettek memória- és figyelmi tesztekben, mint azok, akik nem sétáltak rendszeresen. A kutatók szerint a séta javítja a végrehajtó funkciókat, azaz az ember képességét arra, hogy tervezzen, koncentráljon és gátolja a nem kívánatos viselkedést.
A séta hatása a mentális egészségre
A fizikai egészség mellett a mentális egészségre is jótékony hatással van a rendszeres séta. Számos tanulmány igazolta, hogy a testmozgás csökkenti a szorongás és a depresszió tüneteit, valamint javítja az általános közérzetet és életminőséget.
Ennek hátterében több tényező is áll. Egyrészt a séta alatt felszabaduló endorfinek, dopamin és szerotonin javítják a hangulatot és csökkentik a stresszt. Másrészt a fizikai aktivitás eltereli a figyelmet a negatív gondolatokról, és lehetőséget ad a szemlélődésre, az elmélyülésre.
Emellett a séta során aktiválódó alapállapoti hálózat is hozzájárul a mentális egészség javulásához. Ahogy korábban említettük, ez az agyi hálózat felelős az önreflexióért és a belső mentális folyamatokért. Amikor sétálunk, több energiát tudunk fordítani ezekre a folyamatokra, ami elősegíti az önismeretet, a lelki egyensúly megtalálását.
Számos kutatás kimutatta, hogy a depressziós vagy szorongásos betegek tünetei javultak a rendszeres séta hatására. Egy 2011-es tanulmány például azt találta, hogy a heti 3 alkalommal végzett 30 perces séta éppoly hatékony a depresszió kezelésében, mint a gyógyszeres terápia.
A séta módja is számít
Bár a legtöbb tanulmány a rendszeres séta jótékony hatásait igazolja, a séta módja is befolyásolja az agyműködésre gyakorolt hatást. Például a természetben vagy városi környezetben végzett séta eltérő módon hat az agyra.
Több kutatás kimutatta, hogy a természeti környezetben végzett séta jobban csökkenti a stresszt, javítja a hangulatot és növeli a kreativitást, mint a városi környezetben végzett séta. Ennek oka, hogy a természeti környezet kevesebb figyelmet igénylő, "lágy" inger, ami lehetővé teszi, hogy az agy alapállapoti hálózata aktívabb legyen.
Emellett a természetben végzett séta közben az agy kevésbé van leterhelve a városi környezet sok, erős ingerével (pl. forgalom, zajszennyezés). Így több kapacitás marad a belső mentális folyamatok számára, ami szintén javítja a kreativitást és a koncentrációt.
Összességében elmondható, hogy a rendszeres séta számos pozitív hatással van az agyműködésre. Javítja a kreativitást, a memóriát, a koncentrációt, és jótékony hatással van a mentális egészségre is. Érdemes tehát beépíteni a mindennapi rutinunkba a sétálást, különösen a természeti környezetben végzett sétákat.
A séta különböző formái eltérő mértékben képesek aktivizálni az agy alapállapoti hálózatát, ezáltal befolyásolva a kognitív működést. Egy nemrég publikált tanulmány például összehasonlította a városi és a természeti környezetben végzett séták hatását a kreativitásra. A kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy egy adott ideig sétáljanak egy városi park, illetve egy erdős terület útvonalán, majd oldják meg ugyanazt a kreatív feladatot.
Az eredmények szerint a természeti környezetben végzett séta után a résztvevők szignifikánsan kreatívabb megoldásokat adtak, mint a városi séta után. Ez arra utal, hogy a természeti környezet jobban képes mobilizálni az agy alapállapoti hálózatát, ami elősegíti a divergens gondolkodást és a kreatív ötletek előhívását.
A természetben végzett séta emellett csökkenti a stresszt és javítja a hangulatot is, ami szintén kulcsfontosságú a kreativitás szempontjából. Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a természetben sétálók alacsonyabb kortizolszinttel, vagyis alacsonyabb stressz-hormon-szinttel rendelkeztek, mint a városi környezetben sétálók. A csökkent stressz-szint pedig felszabadítja az agy kapacitását, lehetővé téve a kreatív gondolkodást.
Emellett a természetben végzett séta közben az agy kevésbé van leterhelve a városi környezet számos erős, figyelmet igénylő ingerével. Így több erőforrás marad a belső mentális folyamatok, az önreflexió és a divergens gondolkodás számára. Egy kísérletben például arra kérték a résztvevőket, hogy végezzenek el egy figyelmet igénylő feladatot, majd ismételjék meg azt séta közben, hol városi, hol természeti környezetben. A természeti környezetben sétálók jobban teljesítettek a figyelmet igénylő feladatban, ami arra utal, hogy a természet kevésbé terheli le az agy kapacitását.
A természetben végzett séta nemcsak a kreativitásra, hanem a memóriára és a koncentrációra is pozitívabb hatással van, mint a városi környezetben végzett séta. Egy 2019-es tanulmány például azt találta, hogy a természeti környezetben sétálók jobb teljesítményt nyújtottak memória- és figyelmi tesztekben, mint a városi környezetben sétálók. A kutatók szerint ennek hátterében az áll, hogy a természeti környezet kevesebb figyelmet igénylő, "lágy" inger, ami lehetővé teszi, hogy az agy alapállapoti hálózata aktívabb legyen, és több erőforrást fordíthasson a memória és a végrehajtó funkciók működésére.
Összességében elmondható, hogy a természeti környezetben végzett séta sokrétűbb pozitív hatással van az agyműködésre, mint a városi környezetben végzett séta. A természeti környezet jobban képes aktiválni az agy alapállapoti hálózatát, csökkenteni a stresszt, és kevésbé terhelni le az agy kapacitását. Mindez elősegíti a kreativitást, a memóriát, a koncentrációt, és jótékony hatással van a mentális egészségre is. Érdemes tehát lehetőség szerint a természetben végezni a rendszeres sétáinkat, hogy minél jobban kihasználhassuk a séta kognitív előnyeit.
